Nem, nem ér véget a blog. Többen kérdezték, így hát most is megerősítem, hogy a Papírhajó tovább szeli a hullámokat!
Igazából azért ragadtam ma klaviatúrát, hogy leírjam, mennyire awesome volt a Nemzeti Múzeumnál ma este. Igazán stílusos és bevallom, nekem szívet melengető volt, ahogy a 6 pontot felolvasták, ahogy szavaltuk a Nemzeti dalt.
Mondhat bárki bármit, adhat ki bármilyen közleményt az oktatás leépítését közönnyel szemlélő Fidelitas, szállhat ezer hazugság és félremagyarázás a közbeszédben, én nagyon is jól tudom, miért voltam ott ma este, és miért leszek még később is.
Az oktatás a jövő, az egyetem szabad és autonóm, a hallgatói szerződés (és annak alkotmányba emelése) elfogadhatatlan, az iskolarendszer szétverése borzalmas, az államtitkár hozzá nem értő, az irány pedig nem hogy rossz, hanem egyenesen halálos. Azoknak meg, akiknek ez tényleg napi sárdobálás meg pártpolitika, nem tudok mit mondani. Szomorú, hogy Magyarországon mára már szinte nincs, ami valahol ne lenne az emberek többségének politikai vonalak mentén levezethető.
Kellenek az ilyen esték, hogy pár évtized múlva beérjen az, ami ma még csak egy kis magocska. Talán Magyarország is normális, élhető, a polgárait megbecsülő, az emberre minden körülmények között áldozó ország lesz egyszer.
captain@paperboat.hu I 5.7.8 I
